Tehetséggondozás

A tehetséggondozás célja a kiemelkedő képességű gyermekek, tanulók támogatása pedagógiai és pszichológiai eszközökkel annak érdekében, hogy képességeik még jobban ki tudjanak teljesedni.

A pedagógiai szakszolgálat tehetséggondozó koordinátora ennek érdekében kapcsolatot tart a szülőkkel és a pedagógusokkal, a gyermekkel az adott intézményben vagy azon kívül foglalkozó szakemberekkel és a tehetséggondozó hálózattal. A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat tagintézményei komoly szakmai tudással, tapasztalattal, hagyományokkal rendelkeznek és működnek, széleskörű információs és helyi kapcsolati tőkével bírnak, így az egyéni adottságokra és lehetőségekre szabott, hosszú távú támogatást tudnak nyújtani.

Mikor ajánlott igénybe venni a tehetséggondozást?

Ha a gyermek

  • teljesítménye és motivációja a kiemelkedő képességek mellett is hullámzó, tartósan alul-, vagy túlteljesít
  • teljesítményszorongás, teljesítménykényszer tapasztalható
  • viselkedése vagy hangulata jelentősen megváltozik, esetleg szélsőségessé válik
  • bármely – nemcsak tanulási – területen kiemelkedő képességű gyermek testi-, lelki-, érzelmi egészségi állapota labilissá válik
  • intézményválasztása, pályaválasztása esedékes
  • tehetsége mellett beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségei vannak, felmerül a sajátos nevelési igény szüksége
  • a szakszolgálatnál személyiség- vagy képességfejlesztő foglalkozás javasolt
  • tehetség-tanácsadást igényel

Ha a szülők, pedagógusok

  • tehetség-tanácsadást igényelnek
  • nem rendelkeznek elegendő ismerettel a tehetség felismeréséhez, támogatásához, vagy beilleszkedésének, családban-, intézményben integrált nevelésének, oktatásának és személyre szabott kezelésének, többirányú fejlesztésének, esetleges terápiás szükségleteinek, felismeréséhez, továbbtanulásának kérdésében;
  • segítségre szorulnak a pedagógiai, pszichológiai vizsgálati eredmények értelmezésében és közlésében, a beavatkozási javaslatok elfogadtatásában és megvalósításában

Hogyan vehető igénybe a tehetséggondozás?

A részvétel önkéntes: a szülőnek, illetve a gyermeknek nem kell mást tenni, mint

jelentkezni a kerületi tagintézménynél. De a gyerekkel foglalkozó pedagógus, az óvoda-, iskolapszichológus, a nevelési, oktatási intézményben a tehetséggondozásért felelős szakember, a fejlesztőpedagógus, orvos, védőnő is lehet az a személy, aki jelzi: jót tenne a fiatalnak a tehetséggondozás. Gyakran előfordul, hogy nem a tehetség kérdése merül fel először, hanem viselkedési problémák jelentkeznek: gyakran vannak átfedések a tehetségesek és más okból kiemelt figyelmet igénylő gyermekek között. Tehetséggondozás a szakértői bizottsági tevékenység eredményeként is javasolható, BTM, SNI megállapításától illetve kizárásától függetlenül, azokkal együtt is.

Milyen módszerekkel segítenek a szakemberek?   

  1. Fókuszált tehetség-tanácsadás (javasolt a gyermeknek, a szülőknek, családtagoknak, a pedagógusoknak, a tehetséggondozó szakembereknek vagy más, a gyermekkel foglalkozó felnőtteknek)
  • differenciáló és integráló nevelési, oktatási módszerek alkalmazása
  • gyermek képességeinek megfelelő nevelési-oktatási intézmény kiválasztása, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás
  • a gyermek érdeklődésének megfelelő és fejlődését támogató gazdagító programok megtalálása
  • további vizsgálatok elvégzése az intézményen belül vagy kívül
  1. Részvétel a tehetség azonosításában
  • szakmai közreműködés a nevelési, oktatási intézményekben szervezett szűrővizsgálatokban
  • egyéni képesség- és személyiségvizsgálatok elvégzése, az eredmények értelmezése
  • szakterületi vélemény-, illetve kérelem alapján komplex szakértői vélemény készítése
  • Fejlesztő, terápiás támogatás
  • személyiségfejlesztés a tehetséggondozás keretében
  • komplex gyógypedagógiai-, fejlesztőpedagógiai-, pszichológiai ellátás a nevelési tanácsadás körében
  • óvoda-, iskolapszichológiai ellátás
  • logopédiai ellátás
  • gyógytestnevelés